A SHUFFLEBOARD JÁTÉKSZABÁLYAI
A JÁTÉK RÖVID LEÍRÁSA, CÉLJA
A játékosok súlyozott korongokat löknek egy hosszú és sima fából készült asztallapon (pályán) a túlsó pontszerzési területre. A lökést kézzel végzik. A játék célja, hogy a korongjaikat az ellenfélnél közelebb lökjék a pálya végéhez és minél több korongot juttassanak a pontgyűjtő területre. A pályáról kicsúszott korongokért nem jár pont. Az a játékos vagy csapat nyer, aki több pontot szerez.
RÉSZLETESEN
A JÁTÉK SZABÁLYAI
A shuffleboard olyan játék, amelyben a játékosok fém-és műanyag súlyozott korongokat löknek egy hosszú és sima fából készült pályán, asztallapon a túlsó pontszerzési területre. A lökést kézzel végzik. Annak érdekében, hogy csökkentsék a súrlódást, az asztalt meg kell szórni apró szilikon gyöngyökkel. Ezek a gyöngyök úgy viselkednek, mint a golyóscsapágyak, a korong könnyedén csúszik rajtuk az asztalon, elég egy kis lökés a nagy távolsághoz.
A JÁTÉK CÉLJA
A shuffleboard játék célja, hogy a korongjainkat az ellenfélnél közelebb lökjük az asztal végéhez és minél több korongot juttassunk a pontgyűjtő területre. Tilos az asztal ütögetése vagy rázása.
KNOCK OFF JÁTÉK SZABÁLYAI
A leggyakoribb, versenyeken is játszott shuffleboard játék a Knock Off.
A játékot egy fő egy ellen vagy két kétfős csapat játssza. A csapattársak az asztal ellentétes oldalán játszanak, és a játék időtartama alatt ott is maradnak. A játék addig tart, amíg az egyik csapat 15 vagy 21 pontot nem szerez, amelyik csapat eléri, az nyer. A kupaszervező jelöli ki, hogy a „rövid” hibavonal vagy a „hosszú” hibavonal lesz az érvényes dobás határa.
A játékot az asztal bármelyik oldalán kezdhetik. Ezt vagy a kupaszervező dönti el, vagy a játékosok feldobhatnak egy érmét ennek eldöntésére. Ezt követően a kezdést és a korongok színét a csapatok szintén egy érme feldobásával vagy egy korong lökésével dönthetik el. A győztes választhat színt vagy a „kalapácsot”. A „kalapács” az utolsó lökés lehetősége (4. dobás) a körben. A „kalapács” előnynek számít, mert az utolsó lökés teljesen megváltoztathatja a kör addigi állását.
Az a csapat kezd, amelyik nem kapta meg a „kalapácsot”, utánuk jön a másik csapat. A játékosok felváltva löknek, amíg egy csapat mind a 4 korongja el nem fogyott. Egy körben csak egy csapat szerezhet pontot. Az a csapat szerez pontot, amelyiknek a korongja a tábla végéhez legközelebb helyezkedik el. Az ellenfél csapat legmesszebb fekvő (a tábla végéhez legközelebb eső) korongján túl elhelyezkedő korongjainak értékét adják össze a csapatnak az adott körben elért pontszámának kiszámításához. Összeadják a pontokat, és a játék a másik oldalon folytatódik. A magasabb pont megszerzéséhez a teljes korongnak abba a zónába kell esnie. Ha egy korong egy kis része a tábla végéről lelóg, a korong öt pontot ér. Amelyik csapat az előző körben pontot szerez, az kezdi a következő kört. Ha az előző körben nem szereztek pontot (pl. minden korongot kiütöttek), a „kalapács” átkerül a másik csapathoz. A játék ennek megfelelően folytatódik egészen addig, amíg az egyik csapat el nem éri a meghatározott pontszámot (15 vagy 21 pontot).
A 2 pontos zóna túloldalára eső korong 2 pontot ér, a 3 pontos zóna túloldalára eső korong 3 pontot ér, a 4 pontos zóna túloldalára eső korong 4 pontot ér míg a tábláról lelógó korong 5 pontot ér!
